1747-ben gróf Grassalkovich (I.) Antal királyi kamarás – gödöllői uradalmának bővítése során – Dunakeszi földesurává vált, és egy új templom építését határozta el. A Szent Mihály nevét viselő templomot 1756-ban szentelték fel. Azóta Szent Mihály a templom és a falu (ma: város) védőszentje, alakja megtalálható Dunakeszi címerében is.
A Grassalkovich által építtetett Öregtemplom egytornyos, barokk stílusú épület volt, amelynek főoltárára 1856-ban került Josef Plank osztrák festő Szent Mihályt ábrázoló festménye (ma a bejárattól jobbra tekinthető meg).
A 19. század végére a település kinőtte az Öregtemplomot, megkezdődött a gyűjtés egy új templom emelésére. A falusiak adományaiból, illetve plébániai földek értékesítéséből 1936‒37-ben épült fel Oszvaldik Gyula tervei alapján, Faludi (Fieszl) János plébánossága idején a mai, kéttornyos épület, amely – mint bal oldali mellékhajó – magában foglalja az Öregtemplomot. 1937. október 10-én Hanauer Á. István váci püspök szentelte fel az új templomot.
A bejárat felett Szent Mihály szobra, valamint a Quis ut Deus? (Ki olyan, mint isten? = Mi-ká-el) felirat látható. Az északi tornyon az 1750-es, a délin az 1936-os évszám szerepel.
A belső térben, a főoltár felett Szent Mihály szobrát láthatjuk, lábainál a templom kicsinyített másával. A szobortól balra az Angyali üdvözlet c. evangéliumi jelenet látható Gábriel arkangyallal, a térdelő Szűz Máriával és fölötte a Szentlélek galambjával. A jobb oldalon az ifjú Tóbiást vezeti Rafael arkangyal Médiába. Mindhárom a dunakeszi Krasznai (Krausz) Lajos műve.
A templom különlegességei a festett üvegablakok, amelyek túlnyomórészt dunakeszi családok adományai révén készültek el. A családok nevei szerepelnek az ablakokon. Az Öregtemplom szentélye alatt kripta található, amely azonban nem látogatható.
A Szent Mihály-templom északi tornyában három harang lakik: az 1921-ben öntött nagyharang, az 1988-ban készült Szent József-harang, illetve az 1991-es Mária-harang.
