A Kegyeleti park ma már lezárt temető, amely a 18. század végén jött létre. Legrégebbi fennmaradt sírköve, Vaizer István községi jegyzőé, aki 1841-ben hunyt el. A temető számos, a település történetében jelentős személyiség nyughelye. A park területén, a domb tetején álló Szent István-kápolnát az 1739. évi pestisjárványt követően, hálából emeltette a település zálogbirtokosa, báró Orczy István (1669‒1749). A kápolnát a dunakesziek 1742-től használták.
Nem messze a Szent István-kápolnától áll a „Gólya” (Pannon Főnix), Dunakeszi 1956-os emlékműve, amelyet Lengyel István helyi művész-tanár készített 1996-ban. Az emlékmű közelében zajlottak a dunakeszi 1956-os események. A Gólya szárnyaszegett, rablánccal és fejfákkal a földhöz szegezett alakja a szabadságvágyó magyar nemzetet, illetve az emigrációba kényszerülők honvágyát szimbolizálja. 5 méter magas teste tölgyfából, lábai és a belsejében lévő lélekharangok fémből készültek, népi faragott motívumok díszítik. Az emlékművet övező terület a városi október 23-ai ünnepségek állandó színtere.
A park előtti járdát a Keszi fasor szegélyezi. A Kárpát-medencei Keszi települések képviselői az 1998. évi Keszi találkozón, Kollár Albin, Dunakeszi díszpolgárának kezdeményezésére ültették a fákat. A járdában lévő kis táblákon az adott fát elültető Keszi település neve szerepel.
