Az 1949. december 9-én kiadott 5023–94–16/1949.I./8. számú B. M. rendelet előírta Dunakeszi és Alag községek egyesítését, amelynek határdátuma 1950. január 1-je volt. Alag „Községi alapok és Beruházási Alap” számláját a Magyar Nemzeti Bank megszüntette, az utólag beérkező befizetéseket pedig a „Községi alapok pénztára, Dunakeszi” elnevezésű számlára könyvelte el. Dunakeszi elöljárósága alagi jegyzői kirendeltséget hozott létre, amelynek vezetője (a már amúgy is évek óta Alag közigazgatását irányító) Pusztai János lett. A kirendeltségen Pusztai jegyzőn kívül Mracskó Lajos és Rihó András hivatalsegédek, valamint Fakan Etelka irodakezelő dolgozott. Dunakeszi és Alag egyesítése miatt új községi szervezési szabályrendeletet kellett alkotni, amelyet 1950. április 15-én fogadtak el. A szabályrendelet többek között tartalmazta, hogy a képviselő-testület 30 képviselőből áll, és évente két rendes közgyűlést tart. Ezzel lényegében megszűnt Alag önálló községi léte, majd az 1950. október 22-én megtartott tanácsi választások új fejezetet nyitottak mindkét település történetében.